Végre volt egy kis időm ránézni a VMware Data Recovery-re (VDR), a VMware aktuális mentési megoldására (jelenleg az 1.2.0.1131-es verziónál tart). Elég jók a leírások hozzá (Evaluator’s Guide, Admin Guide és ne hagyjuk ki a FAQ-ot sem). Ezek alapján egy pár óra alatt összerakható egy teszt rendszer, vagy ha elég kicsi az infrastruktúránk, akkor akár be is lehet üzemelni.
A következő részekből áll:
- Egy virtual appliance, ami egy CentOS 5.2-t tartalmaz. Van egy nagyon egyszerű konzolos és webes felülete is, ahol a hálózati beállításait lehet megadni. Az összes további műveletet távolról lehet elvégezni.
- Egy plug-in, ami beépül a vSphere Clientbe. Innen lehet majd a további beállításokat megtenni, mentési feladatokat létrehozni és visszaállítani.
- A virtual appliance-hez hozzá kell rendelni egy deduplication store-t, itt fogja a mentéseket tárolni.
A leírásból egy dolog nem volt elsőre világos, hogy a deduplication store-t hol tárolhatjuk, azt hogyan érdemes odaadni a VDR appliance-nek. A különböző leírások alapján a következő lehetőségek vannak:
- VMDK: az appliance-hez hozzáadunk egy új lemezt, ezt fogja majd megformázni és mountolni. Ezt tárolhatjuk bármilyen datastore-on, tehát lehet helyi fizikai lemezen, SAN által kiajánlott VMFS kötet vagy akár NFS is.
- Raw Device Mapping: RDM segítségével közvetlen fizikai lemezt is adhatunk az appliance-nek.
- CIFS megosztás: az appliance beállítási felületén hozzáadhatunk egy CIFS megosztást is, bár ez a leírás szerint nem javasolt teljesítmény szempontok miatt.
Nekünk a mentést végző szerver NFS-en keresztül ajánl ki tárhelyet, így készült egy új megosztás, azt felcsatolta az ESX, és azon létrehoztunk egy nagy VMDK fájlt, amit megkapott a VDR. Arra kell csak figyelni, hogy SCSI (1:0) legyen a Virtual Device Node a lemez hozzáadásakor. Ezután azt meg lehet formázni a VMware Data Recovery felületén, és fel lehet csatolni, így már /SCSI-1:0/ néven látja, és megkezdhetjük a mentéseket.
A mentések során deduplikáció segítségével takarít meg tárhelyet, a FAQ pontosítja, hogy blokk szinten keres egyezéseket.
A mentésekből a teljes virtuális gépet lehet visszaállítani, lehet akár csak próbákat csinálni (restore rehersal). Van fájl szintű visszaállítás, ehhez a vendég gépben kell egy programot elindítani (FLR – file level restore).
A mentéseket saját formátumban tárolja, abból így ránézésre túl sok minden nem látszik (be lehet lépni az applience-be, és meg lehet nézni a /SCSI-1:0 könyvtár alatt).
Még egy teendő van a beállítások után, a windowsos gépeken kell módosítani, hogy alkalmazás szinten is konzisztens mentéseket tudjon készíteni. Erről szól (remélhetőleg:) majd a következő bejegyzés.