Jónapot kívánok! Veér István vagyok, bár sokan bizonyára jobban ismernek gyerekkori becenevemen. vérpistike Történt az, hogy lett egy új gépem Core2Duo processzorral, 8 giga rammal és most elvittem egy kis próbakörre. Ennek eredménye látható itt:
Igen, nem csalás nem ámítás, nemcsak úgy neveztem el a virtuális gépeket, hanem itt most tényleg
- 4 db ESXi
- 2 db VirtualCenter
- és egy iSCSI target
virtuális gép fut egyszerre a Workstation-ben. És persze a kötelező (már-már hello worlddel egyenértékű) Nostalgia virtual appliance fut az ESXi-ken (amik a wokstationben futnak!), és a képen éppen sikerült elcsípni egy VMotion live migrációt is.
Mi kell ehhez a “duplafenekű” virtualizációhoz? Egyrészt ordenáré sok RAM, mert az ESXi 1GB ram alatt nem indul el. (Ha valaki az ESX-ekre jellemző “lila halál” képernyőn olyan hibaüzenetet kap, hogy “NOT_IMPLEMENTED visorfsObj.c”, akkor jellegzetesen ez a probléma. Ez azért gonosz, mert ha pont 1GB van egy gépben, akkor akár egy integrált grafikus vezérlő is lecsippenthet annyi memóriát, hogy ez a hiba előjöjjön, ilyenkor a lehető legkisebbre kell állítani a BIOS-ban a grafikus vezérlőnek lefoglalt memóriát és reménykedni, hogy úgy jó lesz.) Természetesen a VirtualCenternek és az alatta lévő Windows Server 2003-nak is illik 1GB. Másodsorban kell, hogy legyen virtualizációs utasításkészlet a processzorban, és ennek használatát Workstation alatt kézzel be is kell kapcsolni. Végezetül pedig egy mágikus opciót kell elhelyezni az ESXi-t tartalmazó virtuális gép vmx fájljában:
monitor_control.restrict_backdoor = "true"
Nagyon figyelni kell, hogy pontosan írjuk. Pl. a “TRUE” nem jó, annak ellenére, hogy a vmx fájlban sok boolean attribútumot látunk így nagybetűkkel írva.
A teljes leírás itt olvasható.
Jó játék, de persze ennek azért van értelmes célja is. Mégpedig az, hogy kipróbáljam, hogy a VirtualCenter DHCP-vel osztott, tehát indításonként akár változó IP címmel működőképes-e. Igen, láthatóan működőképes, annak ellenére, hogy a telepítési útmutató külön felhívja a figyelmet rá, hogy fix IP címet osszunk neki. A másik amit ki akartam próbálni, hogy több olyan VirtualCenter példány, ami egyazon telepített image klónja megfér-e egy hálózaton és úgy látszik hogy a válasz erre is igen.
Értelmes cél… mégis mihez kellhet ez? Ki az az elvetemült, aki így akar futtatni virtualizált infrastruktúrát? Hát az, aki mérés laboron akarja 28 hallgatónak megmutatni, hogy hogyan működik a VirtualCenter, VMotion, templateből klónozás, úgy, hogy csak 28 gép van hozzá és egyáltalán nincs kedve egyesével telepítgetni a gépekre.
A holnapi “ESX-es mérés” kicsit most érdekesebb lesz a szokottnál. Ha minden jól megy… 🙂
PS: Visszatérve a bennem lakozó vérpistihez azért kipróbáltam, hogy az új gépen mennyire működik jó a Unity. Hát sokat javult (1.8GHz-es AthlonXP-t hajtottam idáig), most már nem ordenáré használhatatlanul bűnlassú, csak simán használhatatlanul lassú, de csak ha az ablakokat mozgatjuk, egyébként egész kulturált.
Szia!
Ezalatt mit értesz: “egyazon telepített image klónja megfér-e egy hálózaton”?
Minden VirtualCenternek van egy azonosítója, ami adott esetben lényeges lehet.
Üdv,
Attila
Szervusz!
Látom van érzéked megtalálni engem 🙂 Én voltam az, akivel korábban a HUP-ról is leveleztél.
Szóval, ha érdekel: az a scenario, hogy adott 28 db gép, előtte 28 hallgató, akinek valahogy meg kéne mutatnom gyakorlati feladatokon keresztül, hogy mi is az a VMotion, DRS, HA, template-ből deploy-olás és hasonlók.
Ehhez kell 14db ESX Server és 14db kliensgép (a mérések párban mennek, aztán a végén clusterezéses feladatoknál 4-es csoportokká állnak össze).
Nyilvánvalóan az ESX Serverek is mind 1db ESX image klónjai, amiket dd-vel másolok rá a gépekre, majd a konfigfájlokat saját scripttel megpatchelem, hogy MAC, IP és UUID ne legyen azonos. Ezek még nem ESXi-k, bár tervbe volt véve, hogy a “nagy” ESX-ről átalakítom a mérési környezetet ESXi-re, de ez még egyelőre idő hiányában elmaradt. ESXi-nél úgy látom viszonylag egyszerűbb megoldani, hogy ne legyenek egyformák, a reset configuration opció a menüben valóban újragenerál mindent, csak az ESXi-által használt partíciókiosztást eléggé kényes dolog belőni a laborgépeken.
A kisérlet lényege az volt, hogy VirtualCenterrel (ami jobb híján a kliensgépen fut egy Workstation alatt és ennek is minden példánya egyazon image klónja) is kell-e valami kézi belepiszkálást csinálni, hogy ne zavarják egymás működését. Úgy látom, hogy nem. Elég DHCP-re állítani az IP-t és minden VirtualCenter image szépen elvan egymás mellett. Az előfordul, hogy a Win2003 OS bootolásakor feldob egy ablakot, hogy nem tudott elindulni a VirtualCenter Service, ilyenkor kézzel el kell indítani és hibátlanul működik. Feltételezem azért, mert a DHCP-n kicsit később kap IP-t, mint ahogy megpróbálna elindulni. Mérés után az image-et úgyis újra kell húzni, illetve a mérés előtti snapshot állapotra visszaléptetni, szóval nem nagyon fontos, hogy az IP cím utána stabil maradjon.
Nyilván ez egy erősen “unterprise” megoldás, de a célnak itt most ez felel meg.
Kiváncsi vagyok egyébként, hogy honnan bukkantál rá erre a blogra.
Üdvözletettel
Tóth Dániel
Szia!
Elnézést, merő véletlen, remélem nem vetted zaklatásnak 🙂
Köszi a leírást.
ESXi: nem tudom olvastad-e, az ESXi 3.5 U4 kísérleti szinten támogatja a PXE-t, hátha segít. (Ha a következő generációt is akarjátok használni, valószínűleg mindenképpen ESXi irányba kell elmennetek)
A VirtualCenter sikertelen indulására az is lehet magyarázat, hogy az SQL Server nem állt még fel rendesen (szerintem ez valószínűbb, gyanítom, hogy IP címet jóval hamarabb kap).
Micskei Zoltán blogjáról akadtam erre a blogra (azt ne kérdezd, az övére miként jutottam, már nem emlékszem, talán valami VI PowerShell kapcsán – és ahol érdekeset talál az ember, ott jobban körbenéz 🙂 ).
Üdv,
Attila
Semmi gond 🙂
PXE boot érdekesen hangzik, az U3-asnál már kézzel próbáltam valahogy összelőni, de nem jött össze, sok időt meg nem tudtam eltölteni vele.
A VirtualCenter elindulásának sajnos az IP osztás lesz az oka, ugyanis a laborban borzasztóan packet loss-os a háló (7+ switch-en meg keresztül, VLAN-okkal és több helyen bekapcsolt broadcast storm szűréssel, egy ronda kompromisszumos megoldás) és előfordul, hogy sorban több DHCP offer is elveszik. Emiatt a PXE boot is elég nehézkesen indul, néha 3-4 szer is újra kell próbálni, hogy a TFTP el tudja kezdeni tölteni az image-et. Valamikor ezt is meg kéne csinálni, csak ennek néhány feltétele nem adott (közvetlen optikai kábel kéne…)